A COVID-19 hatása a munkavédelemre
Az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én világjárvánnyá minősítette az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta COVID-19 betegséget. A járvány terjedése folyamatosan gyorsul: míg az első 1 millió esetet 100 nap alatt regisztrálták, addig 2020 késő nyarán már 100 óra elég volt a milliós ugrásokhoz.
Magyarországon sincs olyan munkahely, amely valamilyen módon ne lenne érintve a járvány hatásaitól. A koronavírus-járvány komoly nyomást gyakorol a munkáltatókra és a munkavállalókra. Akár azért, mert nagyon rövid idő alatt kellett új eljárásokat és gyakorlatokat bevezetniük, vagy azért, mert fel kellett függeszteniük munkájukat és üzleti tevékenységüket.
A munkavédelem a kockázatértékeléssel és a kockázatkezelési intézkedések összehangolt tervezésével, az egyéni és közösségi megelőző intézkedések időben történő meghozatalával, és azok fegyelmezett végrehajtásával elősegíti a munkahelyi fertőzések megelőzését és a járvány terjedésének lassítását is.
A munkahelyi egészség és biztonság tekintetében a 89/391/EGK tanácsi irányelv 1 (a továbbiakban: keretirányelv) 6. és 9. cikke minden munkáltató esetében előírja azt az általános kötelezettséget, hogy teljeskörű és naprakész kockázatértékelést végezzen.
Kockázatértékelés felülvizsgálata a COVID-19 járvány szempontjából
Az általános munkakörülményekhez hasonlóan a COVID-19-cel kapcsolatos munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések kiindulópontját is a tevékenységben és a munkakörnyezetben rejlő egészségkárosító veszélyek, illetve kockázatok azonosítása és értékelése jelenti. Minden munkahelyi kockázatot együttesen kell figyelembe venni és értékelni. Az egyes kóroki tényezők (pl. pszichoszociális kóroki tényezők, klimatikus hatások, veszélyes anyagok, biológiai tényezők expozíciója) jelentette és egyéb kockázatokkal, megterhelésekkel való kölcsönhatások figyelembevételével.
A keretirányelvvel összhangban, a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 54. § (3) bekezdése értelmében a munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.
A munkáltatók az Mvt. 54. § (3) bekezdése alapján kötelesek felülvizsgálni és aktualizálni a kockázatértékelési és kockázatkezelési gyakorlatukat, ha a munkahelyen, illetve a tevékenységben olyan változás történt, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők (munkahelyi veszélyek, kockázatok) megváltozhattak.
A COVID-19 járvány miatt nemcsak a munkakörülményekben, az expozíciós viszonyokban és a kockázatokban következhettek be változások, hanem a szükséges kockázatkezelési intézkedésekben is. A COVID-19 terjedésének megakadályozására és a munkavállalók SARS-CoV-2 vírus expozíciójának minimalizálására, a meghozott védelmi intézkedések hatásaira szükséges újból értékelni a kockázatokat.
A felülvizsgálat során figyelembe kell vennünk:
A kockázatértékelés dokumentálásánál figyelembe kell venni a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (5) bekezdésében foglaltakat is, amely szerint a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:
a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
b) a veszélyek azonosítása;
c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;
d) a kockázatot súlyosbító tényezők;
e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
g) a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja.
A COVID-19 vírus fokozott kockázatának kitett tevékenységek esetén a kockázatértékelés során és a megelőző intézkedések meghatározásánál a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) előírásait is figyelembe kell venni.
Ilyen tevékenységek lehetnek különösen:
- egészségügyi és szociális ellátás,
- klinikai diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák,
- a fentiekben felsorolt munkahelyeken történő takarítás, fertőtlenítés, karbantartás,
- légtechnikai berendezések karbantartása.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium segédlete munkáltatók részére
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által közzétett Segédlet olyan kérdéslistát tartalmaz, melyek segítheti a munkáltatókat és a munkahelyi vezetőket abban, hogy felkészítsék a munkahelyeket és a munkavállalókat a COVID-19 munkahelyen történő terjedésének megelőzésére, és a COVID-19 expozíció minimalizálására.