Munkabaleset kivizsgálás, fogalmak, teendők
Tapasztalatunk szerint a legtöbb munkáltató a munkavédelmi bírságtól, munkavédelmi ellenőrzéstől tart leginkább. A megfelelő munkavédelmi szolgáltató, tanácsadó, vagy koordinátor segítségével egy munkavédelmi ellenőrzés nem jelenthet problémát. A fentebb részletezett személyi és tárgyi feltételek meghatározásával és megteremtésével, a munkavédelmileg megfelelő rendszer kialakításával szinte a nullára csökkenthetjük a bírságok kockázatát.
A valós veszély, kockázat amitől egy munkáltatónak tartania kell, az nem más, mint egy esetlegesen bekövetkezett munkabaleset. A megfelelő munkavédelmi rendszer hiánya esetén biztosak lehetünk benne, hogy a baleset összes járulékos költségét a munkáltatóra terhelik. Az anyagi teher mellett szót kell ejtenünk a súlyos, vagy halálos kimenetelű munkabalesettel járó esetleges bírósági eljárásról, mely jelentős lelki teherrel jár.
Munkabaleset fogalma
Munkabaleset minden olyan balesetet: amely a sérült akaratától függetlenül következik be, egyszeri külső hatás okozza, és szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történik.
Tehát a munkahelyi baleset minden olyan baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, függetlenül a munkavállaló közrehatásától, azaz hibájától.
Szervezett munkavégzés tekinthető minden munkaviszonyban, jogviszonyban végzett munkavégzés:
– közalkalmazotti jogviszony
– közszolgálati jogviszony
– tanulói jogviszony
– hallgatói jogviszony
– szövetkezeti tagsági jogviszony
– közérdekű munkavégzés
– honvédelmi szervezetnél végzett munka
– fogvatartottként végzett munka
– közérdekű önkéntes tevékenység
– munkáltató által szervezett társadalmi munka
Súlyos munkabaleset? Üzemi Baleset? Úti baleset?
Baleset üzemisége
A munkabalesetet a munkavédelmi törvény, az üzemi balesetet pedig a társadalombiztosítási jogszabályok szabályozzák.
Az egészségbiztosítási törvény meghatározása szerint üzemi baleset: minden olyan munkavégzéssel kapcsolatos baleset, vagy foglalkozási megbetegedés, amely a munkavállalót foglalkozása közben, vagy azzal összefüggésben éri, és nem bizonyítható a munkavállaló közrehatása.
Ha a munkahelyen nincs étkezési lehetőség, akkor az ebédidőben történt baleset kizárólag akkor minősülhet üzeminek, ha a munkavállaló valóban étkezésre vette igénybe a szünetet.
Úti baleset
Úti balesetről akkor beszélhetünk, ha a baleset a sérültet a munkába menet vagy jövet érte, feltéve, hogy a legrövidebb úton közlekedett és az utazást indokolatlanul nem szakította meg.
Az úti balesetek üzemi balesetnek történő minősítése során meg kell vizsgálni, hogy a balesetet szenvedett személy a lehető legrövidebb úton haladt‐e és az útközben tett kitérő szükségesnek tekinthető‐e.
Súlyos munkabaleset
A munkavállaló halála, vagy maradandó egészségkárosodása esetén beszélhetünk súlyos munkabalesetről.
Teljes “tilalmi” lista, amelyek kizárják a baleset üzemivé nyilvánítását
– Baleset, amely részben, vagy egészben a sérült alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltsága miatt következett be.
– A munkahelyi rendbontás során bekövetkező sérülések valamennyi munkafegyelmi vétséget magukban foglalják, kezdve a munkahelyi verekedéstől az engedély nélküli munkahely elhagyásig.
– A munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka közben bekövetkezett sérülés szintén nem ismerhető el üzemi balesetnek.
– Nem üzemi jellegű a baleset akkor sem, ha a munkavállaló a sérülést szándékosan okozta magának.
Teendők baleset bekövetkezésekor
Egy esetleges baleset bekövetkezésekor a legfontosabb teendőnk a sérült ellátása (pl vérzéscsillapítás) a lehetőségeinkhez képest. Szükség esetén forduljunk orvoshoz, vagy mentőszolgálathoz.
A munkáltató a lehetőségekhez képest minél előbb vegye fel a kapcsolatot munkavédelmi szolgáltatójával, tanácsadójával. A balesetről minden esetben baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek mintáját itt érheti el. A baleseti jegyzőkönyvet a munkavédelmi szolgáltató segítségével részletesen kell kitölteni. A jegyzőkönyvet egészítsük ki az esetleges tanúk meghallgatási jegyzőkönyvével. Tanúnak minősül az a személy aki a baleset szemtanúja volt, vagy a balesethez legkorábban ért oda.
Az események pontos megismerése után munkáltatónak meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinte-e az eseményt. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről a sérültet értesítenie kell, továbbá fel kell hívnia a figyelmét a jogorvoslat lehetőségéről. Amennyiben a munkavállaló vitatja a baleset kivizsgálásának módját, vagy a megállapított tényeket, úgy a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnál tehet bejelentést.
Amennyiben a baleset nem okozott munkaképtelenséget, akkor a munkáltatónak nem kell bejelentenie az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé a történteket. Azonban a baleset kivizsgálása és dokumentálása minden esetben szükséges. Amennyiben a balesetet szenvedett munkavállaló munkaképtelenné vált, akkor a munkáltatónak kötelessége megtenni a bejelentést a baleseti táppénz folyósítása érdekében.
A baleset költségeinek megtérítése
A baleset bekövetkezéséért általában nem a sérülést elszenvedett munkavállaló a felelős. A balesettel kapcsolatos az Egészségbiztosítási Alapból kifizetett költségeket a balesetet, sérülést okozó köteles megtéríteni, amennyiben a felelőssége megállapítható.
Tehát az köteles megtéríteni a balesettel okozott ellátások költségeit, akinek a felelősségét megállapítják abban, hogy jogellenes magatartásával (munkavédelmi rendelkezések be nem tartása, munkavédelmi oktatások hiánya stb.) másik ember balesetét, sérülését okozta, az az egy munkahelyi baleset esetén például a munkáltató.
Ha a baleset bekövetkezésében a sérült is felelős, és egyidejűleg a munkáltató sem gondoskodott a megfelelő munkavédelmi intézkedések, munkafeltételek biztosításáról, abban az esetben sem lehet a munkáltató és a sérült között kármegosztást alkalmazni, az egészségbiztosítási ellátást egészében a munkáltatónak kell megfizetnie.
A munkáltató részéről kiemelkedően fontos a munkavédelmi oktatások, képzések megtartása, továbbá minden tárgyi és személyi feltétel megteremtése a munkavédelem tekintetében. Ezen okok miatt kiemelten fontos, hogy munkáltatóként megtaláljuk a számunkra megfelelő, szakmailag felkészült munkavédelmi szolgáltatót.
A baleset költségeinek megtérítése
A munkavédelem tekintetében a tárgyi és személyi feltételek a legmeghatározóbb tételek. A tárgyi feltételek alatt azon munkamódszerek, biztonsági berendezések, eszközöket értjük, melyek alkalmazásával a legkisebb mértékre csökkenthetjük a munkabalesetek kockázatát. A személyi feltételek alatt rendszeres, szervezett képzéseket, oktatásokat értjük. A megfelelő munkavédelmi szolgáltatónak, tanácsadónak nem okoz gondot az adott cégre meghatározni a tárgyi és személyi feltételeket. Változást és eredményeket azonban csakis a megfelelő hozzáállással érhetünk el, mind a munkáltató, mind a munkavállalók részéről.
Összegezve
- Fontos a megfelelő munkavédelmi rendszer kialakítása
- A munkavédelmi rendszer folyamatos ellenőrzése, fejlesztése
- Munkáltató és munkavállalók szoros együttműködése
- Kockázati tényezők felismerése és javítása.