Munkabaleset

Munkabaleset


Tapasztalatunk szerint a legtöbb munkáltató a munkavédelmi bírságtól, munkavédelmi ellenőrzéstől tart leginkább. A megfelelő munkavédelmi szolgáltató, tanácsadó, vagy koordinátor segítségével egy munkavédelmi ellenőrzés nem jelenthet problémát. A fentebb részletezett személyi és tárgyi feltételek meghatározásával és megteremtésével, a munkavédelmileg megfelelő rendszer kialakításával szinte a nullára csökkenthetjük a bírságok kockázatát.

A valós veszély, kockázat amitől egy munkáltatónak tartania kell, az nem más, mint egy esetlegesen bekövetkezett munkabaleset. A megfelelő munkavédelmi rendszer hiánya esetén biztosak lehetünk benne, hogy a baleset összes járulékos költségét a munkáltatóra terhelik. Az anyagi teher mellett szót kell ejtenünk a súlyos, vagy halálos kimenetelű munkabalesettel járó esetleges bírósági eljárásról, mely jelentős lelki teherrel jár.


Munkabaleset fogalma

Munkabaleset minden olyan balesetet, amely a sérült akaratától függetlenül következik be, egyszeri külső hatás okozza, és szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történik.

Tehát a munkahelyi baleset minden olyan baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, függetlenül a munkavállaló közrehatásától, azaz hibájától.

Szervezett munkavégzés tekinthető minden munkaviszonyban, jogviszonyban végzett munkavégzés:

  • közalkalmazotti jogviszony
  • közszolgálati jogviszony
  • tanulói jogviszony
  • hallgatói jogviszony
  • szövetkezeti tagsági jogviszony
  • közérdekű munkavégzés
  • honvédelmi szervezetnél végzett munka
  • fogvatartottként végzett munka
  • közérdekű önkéntes tevékenység
  • munkáltató által szervezett társadalmi munka


Súlyos munkabaleset? Üzemi baleset? Úti baleset?

Baleset üzemisége

A munkabalesetet a munkavédelmi törvény, az üzemi balesetet pedig a társadalombiztosítási jogszabályok szabályozzák. Az egészségbiztosítási törvény meghatározása szerint üzemi baleset minden olyan munkavégzéssel kapcsolatos baleset, vagy foglalkozási megbetegedés, amely a munkavállalót foglalkozása közben, vagy azzal összefüggésben éri, és nem bizonyítható a munkavállaló közrehatása. 

Ha a munkahelyen nincs étkezési lehetőség, akkor az ebédidőben történt baleset kizárólag akkor minősülhet üzeminek, ha a munkavállaló valóban étkezésre vette igénybe a szünetet.

 

Úti baleset

Úti balesetről akkor beszélhetünk, ha a baleset a sérültet a munkába menet vagy jövet érte, feltéve, hogy a legrövidebb úton közlekedett és az utazást indokolatlanul nem szakította meg.

Az úti balesetek üzemi balesetnek történő minősítése során meg kell vizsgálni, hogy a balesetet szenvedett személy a lehető legrövidebb úton haladt‐e és az útközben tett kitérő szükségesnek tekinthető‐e.

 

Súlyos munkabaleset

A munkavállaló halála, vagy maradandó egészségkárosodása esetén beszélhetünk súlyos munkabalesetről.

 

Teljes “tilalmi” lista, amelyek kizárják a baleset üzemivé nyilvánítását

  • Baleset, amely részben, vagy egészben a sérült alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltsága miatt következett be.
  • A munkahelyi rendbontás során bekövetkező sérülések valamennyi munkafegyelmi vétséget magukban foglalják, kezdve a munkahelyi verekedéstől az engedély nélküli munkahely elhagyásig.
  • A munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka közben bekövetkezett sérülés szintén nem ismerhető el üzemi balesetnek.
  • Nem üzemi jellegű a baleset akkor sem, ha a munkavállaló a sérülést szándékosan okozta magának.

Teendők baleset bekövetkezésekor

Egy esetleges baleset bekövetkezésekor a legfontosabb teendőnk a sérült ellátása (pl vérzéscsillapítás) a lehetőségeinkhez képest. Szükség esetén forduljunk orvoshoz, vagy mentőszolgálathoz.

A munkáltató a lehetőségekhez képest minél előbb vegye fel a kapcsolatot munkavédelmi szolgáltatójával, tanácsadójával. A balesetről minden esetben baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek mintáját itt érheti el. A baleseti jegyzőkönyvet a munkavédelmi szolgáltató segítségével részletesen kell kitölteni. A jegyzőkönyvet egészítsük ki az esetleges tanúk meghallgatási jegyzőkönyvével. Tanúnak minősül az a személy aki a baleset szemtanúja volt, vagy a balesethez legkorábban ért oda.

Az események pontos megismerése után munkáltatónak meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinte-e az eseményt. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről a sérültet értesítenie kell, továbbá fel kell hívnia a figyelmét a jogorvoslat lehetőségéről. Amennyiben a munkavállaló vitatja a baleset kivizsgálásának módját, vagy a megállapított tényeket, úgy a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnál tehet bejelentést.

Amennyiben a baleset nem okozott munkaképtelenséget, akkor a munkáltatónak nem kell bejelentenie az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé a történteket. Azonban a baleset kivizsgálása és dokumentálása minden esetben szükséges.  Amennyiben a balesetet szenvedett munkavállaló munkaképtelenné vált, akkor a munkáltatónak kötelessége megtenni a bejelentést a baleseti táppénz folyósítása érdekében.


A baleset költségeinek megtérítése

A baleset bekövetkezéséért általában nem a sérülést elszenvedett munkavállaló a felelős. A balesettel kapcsolatos az Egészségbiztosítási Alapból kifizetett költségeket a balesetet, sérülést okozó köteles megtéríteni, amennyiben a felelőssége megállapítható.

Tehát az köteles megtéríteni a balesettel okozott ellátások költségeit, akinek a felelősségét megállapítják abban, hogy jogellenes magatartásával (munkavédelmi rendelkezések be nem tartása, munkavédelmi oktatások hiánya stb.) másik ember balesetét, sérülését okozta, az az egy munkahelyi baleset esetén például a munkáltató.

Ha a baleset bekövetkezésében a sérült is felelős, és egyidejűleg a munkáltató sem gondoskodott a megfelelő munkavédelmi intézkedések, munkafeltételek biztosításáról, abban az esetben sem lehet a munkáltató és a sérült között kármegosztást alkalmazni, az egészségbiztosítási ellátást egészében a munkáltatónak kell megfizetnie.

A munkáltató részéről kiemelkedően fontos a munkavédelmi oktatások, képzések megtartása, továbbá minden tárgyi és személyi feltétel megteremtése a munkavédelem tekintetében. Ezen okok miatt kiemelten fontos, hogy munkáltatóként megtaláljuk a számunkra megfelelő, szakmailag felkészült munkavédelmi szolgáltatót.


Munkabaleset megelőzése

A munkavédelem tekintetében a tárgyi és személyi feltételek a legmeghatározóbb tételek. A tárgyi feltételek alatt azon munkamódszerek, biztonsági berendezések, eszközöket értjük, melyek alkalmazásával a legkisebb mértékre csökkenthetjük a munkabalesetek kockázatát. A személyi feltételek alatt rendszeres, szervezett képzéseket, oktatásokat értjük. A megfelelő munkavédelmi szolgáltatónak, tanácsadónak nem okoz gondot az adott cégre meghatározni a  tárgyi és személyi feltételeket. Változást és eredményeket azonban csakis a megfelelő hozzáállással érhetünk el, mind a munkáltató, mind a munkavállalók részéről.

Összegezve:
  • Fontos a megfelelő munkavédelmi rendszer kialakítása
  • A munkavédelmi rendszer folyamatos ellenőrzése, fejlesztése
  • Munkáltató és munkavállalók szoros együttműködése
  • Kockázati tényezők felismerése és javítása.