Megjelent az ITM Munkavédelmi főosztályának jelentése a munkavédelmi hatóság 2020. évi munkaügyi ellenőrzési tapasztalatairól.

Az ITM munkavédelmi főosztályának jelentése itt érhető el.

Főbb ellenőrzési adatok

2020. évben a munkaügyi hatóság 13 192 munkáltatót ellenőrzött. A vizsgálatok során a foglalkoztatók 71 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (64 296 fő) 64 %-át érintették. 2019. évhez viszonyítva az ellenőrzések számában jelentős, míg a szabálytalan munkáltatók arányában kisebb csökkenés figyelhető meg.

Mind az ellenőrzéssel érintett munkavállalók száma (2019. év: 63 959 fő), mind a szabálytalansággal érintett munkavállalók száma, illetve aránya tekintetében (2019. év 62 %), az előző évhez képest kisebb növekedés tapasztalható.

A veszélyhelyzet hatásai a munkaügyi ellenőrzésekre

A 2020. évi adatok természetesen egy a korábbiaktól jelentősen különböző évet írnak le, így az összehasonlítások során erre tekintettel kell lenni. A koronavírus járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet nemcsak minden magyar állampolgár eddig megszokott életét változtatta meg, de nagymértékben éreztette hatását a munkaügyi ellenőrzések területén is.

A helyszíni ellenőrzések száma csökkent, elsődleges szempont volt, hogy legalább a panaszok, illetve közérdekű bejelentések kivizsgálása mindenképp megtörténjen. Bár a második félévben nőtt az ellenőrzések száma az év eleji visszaesést ez már nem tudta teljes mértékben korrigálni.

A koronavírus következményeként kihirdetett veszélyhelyzet miatt, összegezve a munkaügyi hatóság működésében az alábbiak voltak megfigyelhetőek:

A veszélyhelyzetből adódóan az ellenőrzési lehetőségek korlátozottak voltak, jelentős számú munkáltató szüneteltette tevékenységét.
A második félévben (július 1. és december 31. között) az ellenőrzések száma (6 474 db) ugyan meghaladta a 2019. második félévében mérteket (5 778 db), de egész évre vetítve a helyszíni ellenőrzések száma még így is csökkent.
Több mint 2000-rel kevesebb munkáltató ellenőrzése történt meg a 2019. évhez képest, mely az év első felében kialakult veszélyhelyzetre vezethető vissza.
A tavaszi veszélyhelyzet idején elsődleges volt a munkaügyi hatóság által már megkezdett ellenőrzések, eljárások befejezésére irányuló tevékenység. A folyamatban lévő ellenőrzések eredményes lezárásához írásban kérték a hatóság munkatársai a munkáltatók nyilatkozatát, a munkaügyi iratok elektronikus úton való megküldését. A munkavégzés zavartalanságát szem előtt tartva a lehető legkisebbre csökkentették az ügyfelek és az ellenőrzést végzők közötti személyes kontaktust.
A panaszok és közérdekű bejelentések kivizsgálásának biztosítása folyamatos volt.
Egyes területi hatóságok jelezték, hogy nagymértékben megemelkedett a tájékoztatásért, felvilágosításért a kormányhivatalok munkaügyi hatóságaihoz fordulók száma. A hatóság a járványhelyzettel összefüggésbe hozható kérdéseket a lehető leghamarabb igyekezett megválaszolni, a hatáskörébe nem tartozó, vagy azt meghaladó kérdéseket pedig haladéktalanul továbbította a megfelelő helyre.
A rendőri szervek a járvány- és veszélyhelyzet jelentette pluszfeladatok miatt érthetően nem tudtak a korábbi számban és gyakorisággal rendőri segítséget nyújtani egy-egy halaszthatatlan helyszíni ellenőrzésnél.
2020. utolsó negyedévében több megyében is (Budapest, Csongrád-Csanád) a védelmi intézkedések keretében a rendőrséggel közösen a maszkviselés ellenőrzésére kiterjedő feladatellátás során realizálódtak az ellenőrzések. Ezekre a közös ellenőrzésekre a hét minden napján, napi 8 órában került sor, így lehetőséget nyújtva arra, hogy egy munkáltatót egy héten – szabálytalanság észlelése esetén -, akár többször is ellenőrzés alá vonjanak a hatóságok.

Tipikus munkaügyi jogsértések

Feketefoglalkoztatás

mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 15 %-át tette ki (9 644 fő)
Összességében megállapítható, hogy az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya a vizsgált időszakot figyelembe véve 2011-től kezdve 2020. évben volt a harmadik legmagasabb.

Munkaidő, pihenőidő, rendkívüli munkavégzés

A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll.
Szintén nagy munkavállalói létszámot érintett a munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása, ami gyakorlatilag mind a munkavállaló, mind a hatóság számára ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és így annak ellentételezését is (munkabér, szabadidő).

Munkaidő nyilvántartás

A korábbi évekhez hasonlóan a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével kapcsolatos szabálytalanságok szintén gyakoriak voltak. 2020. évben a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók negyedét (12 777 fő) érintették.

Munkabér

A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám jelentősen nőtt (2019. év: 5 689fő 2020. év: 8 595 fő).
A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok közül a legjelentősebbek a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt.

Egyéb szabálytalanságok

Jelentős számban előforduló munkaügyi szabálytalanság a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiadásának, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolásnak az elmaradása.
Ezen igazolások nem csupán a munkavállaló újbóli elhelyezkedése, de az álláskeresési ellátások, az adóbevallás miatt is fontosak.

Összegzés

A koronavírus járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet következményeként a munkaügyi hatóság működésében is jelentős változások álltak be, ezért a 2020. évre vonatkozó statisztikai adatokat ennek figyelembevételével kell értékelni.
2020. évben a munkaügyi hatóság 13 192 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 71 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (64 296 fő) 64 %-át érintették.
Az ellenőrzési tapasztalatok szerint továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 15 %-át tette ki (9 644 fő). Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya ugyan csökkent a 2019. évhez képest, de ez 2011-től kezdve a harmadik legmagasabb arány.
A feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve vegyes képet fest. A gépiparban, a vagyonvédelemben és a kereskedelemben csökkent, az építőiparban, feldolgozóiparban, vendéglátásban, mezőgazdaságban nőtt a feketefoglalkoztatás.
Az építőipar továbbra is a legfertőzöttebb ágazat a feketefoglalkoztatás szempontjából.
2020. évben 3 885 esetben szabtak ki az elsőfokú munkaügyi hatóságok munkaügyi bírságot, összesen 636 850 000 Ft összegben.
A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám jelentősen nőtt (2019. év: 5 689fő 2020. év: 8 595 fő), de a megemelt összegű minimálbér és garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.
A feltárt szabálytalanságok magas aránya az ellenőrzések eredményességét mutatja, ami azt jelzi, hogy a munkaügyi ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyekre irányul, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait, tehát hatékonyan történik az ellenőrzési célpontok kiválasztása.

Kerülje el a munkaügyi bírságokat, kérjen tanácsot!

A teljes jelentést itt érheti el.

Forrás: http://www.ommf.gov.hu/